Elindult ez a blog is! Éljen! :)

Lelkes nyelvtanuló vagyok. Ezt a blogot azért indítottam, hogy legyen hely 'játszani' a nyelvekkel a komolyabb blogom mellett.

A komolyabb blogomban a cél, hogy megtanuljak kínaiul (mandarin), szerbül, finnül, norvégul és koreaiul. Amilyen gyakran csak tudok, töltök fel új leckéket ezekből a nyelvekből, ezt komolyan gondolom, nem fogom abbahagyni. Azonban én nem vagyok tanár: azt dokumentálom, ahogyan én tanulom a nyelveket. A blogot két okból vezetem: előfordul, hogy az adott nyelven beszélők kijavítanak (amiért mindig hatalmas köszönet!), ha valami rosszul van fent (azaz rosszul tanultam meg), másrészt egy fapados, bár ingyenes lehetőség azoknak, akik szeretnének nyelveket tanulni. Ha felkeltette valaki érdeklődését, megtalálja a linket jobboldalt a linkgyűjteményben.

Ez a blog más: itt ne várjon senki sem sűrű frissítéseket, itt soha nem - de legalább is nagyon ritkán - fogok tanulni. Nekem szimplán szórakozás, hogy bele-bele kóstolok különféle nyelvekbe. És erről miért vezetek blogot? Mert ezeket eddig is leírtam, csak egy füzetbe. Nyelvet tanulni pedig jó dolog, hátha valakinek meghozza a kedvét.

És az egész mégsem hasztalan! Bár mint mondtam, itt tanulásról szó sincs, mégis mindeközben passzív nyelvtudást szerzek. Ebből jóval könnyebb lesz kiindulni, ha valaha komolyan vennék egy nyelvet innen.

És végül egy előzetes lista, amikre lehet számítani itt:

• kínai (kantoni)
• török
• vietnami
• perzsa
• orosz
• arab
• német
• spanyol
• cseh
• héber
• hindi
• izlandi
• mongol
• skót
• svéd
• thai
• görög
• szuahéli
• lengyel
• grúz

<Ezt a leckét úgy, ahogy van, a másik blogomból másoltam ide, eredetileg nem ide készült!>

Lenni (vagy...)
Elő kell ásni az első leckén tanultakat a kérdő mondatról - a magánhangzótól függött, hogy mi, mı, mu vagy mü. Törökül a 'van' szó tulajdonképpen egy - meglehetősen hasonlóan viselkedő - végződés.

E/1: -im, -üm, -ım, -um
E/2: -sin, -sün, -sın, -sun
E/3: ----(semmi)-----
T/1: -iz, -üz, -ız, -uz
T/2: -siniz, -sünüz, -sınız, -sunuz
T/3: (-ler), (-ler), (-lar), (-lar)

A táblázatból több minden kiderül (a szavak jelentése egyelőre nem lényeges):

<Ezt a leckét úgy, ahogy van, a másik blogomból másoltam ide, eredetileg nem ide készült!>

Van. Nincs.
A van szó törökül: var
A nincs szó törökül: yok

Problem var. - Baj van.
Çay var mı? - Van tea?
Ekmek yok mu? - Nincs kenyér?*
Problem yok! - Nincs baj!

 <Ezt a leckét úgy, ahogy van, a másik blogomból másoltam ide, eredetileg nem ide készült!>

Betűk, hangok

A török hangokat egy magyarnak többé-kevésbé könnyű kimondania.

·         Aa – magyar Á

·         Bb – magyar B

·         Cc – magyar Dzs

·         Ç ç – magyar Cs

·         Dd – magyar D

·         Ee – magyar E

·         Ff – magyar F

·         Gg – magyar G

<Ezt a leckét úgy, ahogy van, a másik blogomból másoltam ide, eredetileg nem ide készült!>

Még egy kínai? Már van egy, most ez akkor mi? - A mandarin kínait komolyan gondolom, azt érdemes követni. A kantoni is egy kínai nyelv. A kínainak sok dialektusa van, és ezek nem értik meg egymást. A különbség akkora, mint pl. az olasz és a spanyol vagy a dán és a norvég között. DE az írás mindegyik kínai nyelv esetében ugyanaz!